 |
2002. szeptember |
2002.09.11.
Honda Accord
Az Egyesült Államok után bemutatkozott az európai Honda Accord új generációja is. Az éles vonalakkal határolt, sportos karosszéria légellenállási együtthatója (cW) mindössze 0,26. Mintázat nélküli burával ellátott fényszórói ötszögletű hűtőrácsot és méretes Honda-emblémát fognak közre, emelkedő övvonalát krómozott kilincsek, míg magas farrészét a széles lámpatestek teszik egyedivé. Az alumínium i-VTEC erőforrások közül a kisebb kétliteres, 155 lóerős, míg a nagyobbik 2,4 literes, 190 lóerős. Utóbbi erőforrás 220 Nm-es legnagyobb forgatónyomatéka 4500-as percenkénti fordulatszámon érhető el, erőátviteli egysége hatfokozatú sebességváltót vonultat fel, de ötsebességes kézi, vagy szekvenciális rendszer is rendelhető. Elöl és hátul is kettős keresztlengőkaros felfüggesztése, pontos kormányzása sportos vezetési élményeket ígér, melyet a blokkolásgátló és fékerő-elosztó mellett stabilitási rendszer tart kordában. Az új Accord első premierjét a Párizsi Autószalonon tartja, forgalmazása 2003-ban kezdődik. Palettája az év végén kombi-karosszériával és dízelmotorral egészül ki.
|
2002.09.15.
Jaguar XJ-sorozat
Külsőre szinte megkülönböztethetetlen maradt a Jaguar XJ legújabb, hetedik generációja. Az immár 1968 óta piacon lévő modell viszont csak a karosszériájában hasonlít elődjére, a lemezek alatt teljesen új technika rejtőzik. A korábbinál nagyobb, 5080 mm hosszú alumínium karosszériáját a repülőgépiparban használt ragasztóanyaggal illesztették össze, így bővebb felszereltsége ellenére is közel kétszáz kg-mal könnyebb, de hatvan százalékkal masszívabb is lett. Biztos úttartásáról és kategóriájához mérten kiemelkedő menetkomfortjáról a szintszabályzós, aktív felfüggesztés gondoskodik, míg a meghajtást hatfokozatú sebességváltón át a háromezres V6-os (240 LE), illetve 3,5 (262 LE) és 4,2 literes V8-as (300 és 400 LE) erőforrások valamelyikére bízták. Az új Jaguar XJ első premierjét a Párizsi Autószalonra időzítették.
|
2002.09.01.
Lincoln LS
Apróbb módosításokat végzett a Ford Motor Company a Lincoln LS modellen. Az észak-amerikai presztízsmárka legkisebb modelljét kezdetben az európai piacon is árusítani szerették volna a sikertelen Ford Scorpio utódjaként. 2003-ra erősebb motorok és új utastér került az autóba. Az LS6 háromezres hathengerese 232 lóerős, míg az LS8 3,9 literes V8-asa 280 lóerőt teljesít. Mindkettőt ötfokozatú automata sebességváltóval párosítják, a nyolchengeresben SelectShift félautomata rendszerrel bővítve. Az ősszel piacra kerülő LS további újdonságai az elektronikus gázpedál és a DVD alapú navigációs rendszer.
|
2002.09.01.
Mazda2
Első alkalommal a szeptemberi Párizsi Autószalonon debütál a Mazda új kiskategóriás modellje. A Mazda2 a Demio leváltására született a Mazda6 sportos stílusában, gyártása 2003 elejétől a spanyolországi Valencia gyárában folyik majd. A még mindig Demio néven futó japán változattól eltérően a Mazda2 európai kiadása módosított frontrészt és más erőforrásokat kap. Az alapmodellt a Fordtól származó 1,25 literes, 75 lóerős négyhengeres hajtja, ezt 1,4 literes 80 lóerős és 1,6-os 100 lóerős benzinesek követik a palettán. A takarékosabbaknak elérhető lesz a Ford új fejlesztésű, 1,4 literes, 68 lóerős common-rail dízelmotorja is, ráadásul a hagyományos kézi sebességváltó mellett az ezernégyesekben manuálisan is kapcsolható automata erőátvitel teljesíthet. A 3925 mm hosszú, 1680 mm széles és 1545 mm magas ötajtós kiskocsi 330 literes rakterét a 40/60 arányban osztott üléstámlák előredöntésével tovább fokozhatjuk, így már két kerékpár is szállítható azok szétszerelése nélkül. A két légzsákkal alapáron is felszerelt autóhoz további négyet rendelhetünk, de a blokkolásgátló, vészfékasszisztens, fékerő-elosztó és stabilitási rendszer sem hiányzik a Mazda2 palettájáról.
|
2002.09.17
Nissan Almera
A Nissan alsó-középkategóriás képviselője alapos ráncfelvarráson esett át, hogy felvegye a versenyt a szegmens újdonságaival. A Párizsi Autószalonon debütáló új Almera átrajzolt első és hátsó lámpatesteket kapott. Míg elöl a közös átlátszó bura alá került kettős vetítőlencsés fényszórók és letisztult formájú lökhárítók, addig hátul a három kör alakú fényforrást magában foglaló lámpatest határozza meg az Almera megjelenését. A Primera középkonzolján debütált N-Form színes képernyő és a köré rendezett kezelőszervek itt is megjelennek. A kijelző a DVD lemezzel működő navigációs rendszer mellett így az automatikus klímaberendezés, a beépített telefonkészülék és a hifi-rendszer értékeit is mutatja. A felfrissített Almera októbertől kerül az európai márkakereskedők kínálatába.
|
2002.09.17.
Nissan Micra és Micra C+C
A Párizsi Autószalonon debütál a Nissan Micra legújabb generációja. A modern formatervű kiskocsi a Primera és X-Trail után már a harmadik olyan modell a kínálatban, amely a japán márka új irányvonalát követi. A lekerekített karosszériájú, barátságos megjelenésű kisautó csúsztatható hátsó ülései mellett kulcsnélküli zárja és indítógombja is érdekességgel szolgálhat. Az egyre népszerűbb apró kabriók divatjának megfelelve a Nissan is bemutatta saját típusát, egyelőre tanulmányautóként. A Peugeot 206 CC, Ford StreetKa és Citroën C3 Pluriel ellenfeleként érkező Nissan Micra C+C (coupé+cabriolet) kiadás összehajtható keménytetőt és négy ülést vonultat fel.
|
2002.09.24.
Opel Eco Speedster
Az Opel nagyszabású dízeloffenzívába kezd, hiszen az elkövetkezőkben négy új gázolajos erőforrást mutat be egészen 177 lóerős teljesítményig. Ennek előfutáraként mutatkozott be az Eco Speedster tanulmányautó, amely a Lotusszal közösen fejlesztett kétüléses roadstert egyedien áramvonalas, mindössze 0,20-as légellenállási együtthatót felvonultató zárt tetős karosszériával és 1,3 literes CTDI common-rail dízelmotorral párosítja. A csupán 660 kg tömegű autó 112 lóerős erőforrása az Easytronic félautomata sebességváltó segítségével így 250 km/h-s végsebesség elérését teszi lehetővé a koncepcióautó számára mindössze kétliteres (!) átlagfogyasztással. Az egyedi tanulmány nem valósul meg, de a legutóbbi generációs 1,3-as erőforrást hamarosan megtalálhatjuk majd a Fiat és Opel modelljeiben.
|
2002.09.07.
Peugeot 206 RC
Megjelenésében a korábbi GTI kiadást idézi, menetteljesítmények terén azonban még a korlátozott darabszámban gyártott GT-nél is sportosabb a Peugeot 206 kínálatának legújabb tagja. A 206 RC-t kívülről ugyanis csak az átlátszó burájú fényszórók, ködlámpák, módosított lökhárítók, szolid hátsó légterelő, 17 colos alukerekek és kettős kipufogóvég különbözteti meg az alapmodellektől, motorterébe azonban kétezres, 180 lóerős változó szelepvezérléses benzinmotort szereltek. Sebességváltójának áttételét rövidebbre vették, míg az elektronika csak 7300-as fordulatszámon szabályoz le. A kikapcsolható menetstabilizátorral is felszerelt, 1100 kg menetkész tömegű 206 RC így mindössze 7,5 másodperc alatt gyorsul százra, végsebességét pedig 220 km/h-ban adták meg.
|
2002.09.07.
Peugeot 307 CC
A Peugeot 307-es előfutáraként bemutatkozott Prométhée tanulmányautó, majd az üvegtetős 307 SW után újabb újdonság mutatkozik be a kompakt oroszlános autó kínálatában: a CC névre keresztelt, teljes értékű négyüléses kupé-kabrió. A ferdehátú és kombi 307-eshez képest csak kevéssé változott az autó frontrésze: a nagyobb levegőbeömlő mellett két plusz fényszórót kapott, továbbá kevésbé meredek szögben dől a szélvédője. A 206 CC-hez hasonlóan összehajtható keménytető a csomagtérből foglal el helyet, érdekessége a felhajtott állapotában világos belsőt teremtő hatalmas hátsó ablak. Tanulmányautó formájában a hátsó lámpák rengeteg apró ledből állnak, és az RC kupé koncepciókhoz hasonlóan funkciójuknak megfelelően villannak fel. Az alapmodellből vett műszerfalat a karosszéria színével harmonizáló betéttel ellátott kárpitozás élénkíti. A 4,32 m hosszú 307 CC kupé-kabrió motorházfedele alatt 180 lóerős négyhengeres benzinmotor lapul.
|
2002.09.07.
Peugeot 607 Pescarolo
Ha a Peugeot nem készíti el a 607 Pescarolo tanulmányautót, talán nem is gondoltuk volna, milyen sportos autó faragható az elegáns presztízsmodellből. Az élesebb vonalak, nagyobb első levegőbeömlők, 25 mm-rel kiszélesített kerékjárati ívek, 25 mm-rel leültetett karosszéria, kettős kipufogóvég és 19 colos könnyűfém kerekek igazi túrakocsit varázsolnak a 607-esből. A Pescarolo utastere a külsővel harmonizál, mélylila bőrhuzatú kárpitozása mellett színes képernyős középkonzolt és krómozott betéteket kapott. A legnagyobb meglepetés a végére jön: nem hiába ismerős a tanulmányautó neve, hiszen a 24 órás Le Mans-i versenyen induló Peugeot C60 Pescarolo Sport versenyautóra utal. Az együléses betontorpedó 400 lóerős V6-os motorja került a 607-esbe, hozzá szekvenciálisan kapcsolható sebességváltó tartozik. A hatalmas erő megzabolázására mind a négy keréken 345 mm átmérőjű hűtött tárcsafékek szolgálnak.
|
2002.09.07.
Peugeot Sesame
Talán már a készülődő Peugeot 107-es formai jegyeire utalnak a francia márka Sesame nevű tanulmányautójának vonalai. A 3,7 méter hosszú, magas építésű kiskocsi elnevezése két oldalsó tolóajtajáról ered, melyeknek köszönhetően a hátsó ülésekre is nagyon egyszerű a beszállás. A jellegzetes Peugeot-fényszórókkal és -hűtőmaszkkal ellátott frontrész rendkívül rövid, annál nagyobb viszont az üvegezett felület, hiszen a nagyméretű szélvédő üvegtetőben folytatódik. A Sesame tolóajtóit egy-egy fémszínű sín vezeti meg, melyek hasonló díszlécben folytatódnak a karosszéria hátsó részén, kettéosztva a meredek szélvédőt és a lámpatesteket. A 17 colos kerekeken gördülő kisautó 3,7 méteres hosszához 1,67 méteres szélesség és 1,63 méteres magasság, valamint 2,31 m tengelytáv párosul, motorja 1,6 literes 110 lóerős négyhengeres.
|
2002.09.07.
Peugeot H2O
Szokatlan kategóriában készített tanulmányautót a Peugeot: a H2O személyében egy teljesen funkcionális tűzoltóautót ismerhetünk meg. A márka jellemző design-elemeivel (fényszórók, emblémák) felvértezett járművet tűzoltókkal közösen fejlesztették, kétszemélyes utastere mögött hatalmas víztartály, teleszkópos létra és még sok apró felszerelés kapott helyet. Utasterébe két képernyőt is szereltek, melyek térképprogrammal, műholdas navigációval és telefonnal állnak összeköttetésben. A 4,29 hosszú tűzoltóautó érdekessége az üzemanyagcellás hajtás, melyről számos elektromos berendezés (pl. szivattyú) is kapja az áramot.
|
Vissza az aktuálishoz
|
|