 
Fiat Panda 1.2 DynamicA kisautók többségét két kategóriába lehet sorolni: egyikük bájos formájával ejti rabul a vevők szívét, míg a másik kedvező árával próbálja megnyerni az autóra vágyakozókat. Az új Panda nagyon eltalált módon vegyíti a két kategória előnyeit, mellyel könnyen borsot törhet a riválisok orra alá. Már évtizedekkel ezelőtt is leginkább a kisautókkal azonosították a Fiat márkát. Az Itáliát motorizáló apróságok nyomdokain járó új Panda sem hoz szégyent a neves elődökre, hiszen a mini kategóriában elvárható kritériumokat bőven túlteljesíti. Belső méretei meglepően nagyok, menetteljesítményei kedvezőek, vételára kifizetődő, fenntartása pedig gazdaságos. Csodára azért az olaszok sem képesek, a vezetőülésben helyet foglalva eltitkolni sem lehetne, hogy kisautóban ülünk. Szűkölködni azonban legfeljebb oldalirányban kell, az átlagnál magasabb vezető mögött ugyanis még mindig jut hely egy átlagos magasságú felnőtt számára. Ennek nyitja, hogy az autó majdnem olyan magas, mint amilyen széles, így az utasok egyenes háttal, felhúzott lábakkal ülnek benne. Nem csak a világosan, érthetően elhelyezett kezelőszervek, de a váltókar is a nagy felületű középkonzolra került. A kényelmes fogású kart öröm mozgatni, a fokozatok könnyedén, mégis pontosan választhatók. Hasonlóan kis erő kell a kormánykerék mozgatásához, melynek rásegítését a City gombbal tovább fokozhatjuk. Ekkor már álló helyzetben is egy ujjal pörgethető a kormánykerék, talán kicsit túlzásba is vitték a szervo mértékét. Nem csak ezek, hanem hihetetlenül kis fordulóköre miatt is ízig-vérig városi autó a Panda. Az üvegezett C-oszlopnak és az alacsony övvonalnak köszönhetően minden irányban remek a kilátás, kár, hogy a jobb oldali visszapillantó tükör szerencsétlen elhelyezése miatt felületének egy része mindig takarásban van.
Egyszerű felépítésének köszönhetően a Panda tömege alig haladja meg a nyolcszáz kilogrammot, így a Puntóból ismerős nyolcszelepes, 60 lóerős 1,2 literes négyhengeres meggyőző dinamizmussal mozgatja az autót. Városi forgalomra ez a motor bőven elegendő, ráadásul a kellemes váltó miatt egyáltalán nem nyűg a gyakori kapcsolgatás. Gyors kormánymozdulatokra magabiztosan reagál, bár tempós kanyarokban a szélességéhez mérten magas karosszéria dőlni kezd, mégis nehéz kihozni a sodrából. Autópályán sem vall szégyent, bár a menetzaj csak mérsékelt tempónál elviselhető, hosszabb távon már zavaró. Csomagtartója nagyon apró, éppen csak kisebb táskák férnek el benne. Ha viszont a jó helykihasználású utastérhez viszonyítjuk, csodálkozunk, hogy egyáltalán ennyi hely maradt benne. Az üléstámlát előredöntve már jobb a helyzet, bár nagyobb tárgyakkal nem próbálkoztunk, a gyári prospektus által ígért mosógép a nagy csapóajtónak köszönhetően valószínűleg gond nélkül beférne az autóba.
Mindezek után a Pandának még mindig van egy ütőkártyája: nem elég, hogy a 1 890 000 forintos ára bátran felveheti a versenyt a kategóriatársakkal, ennyi pénzért több extrát kínál náluk. Míg a rivális márkák többsége kétmillió forintért csak a lecsupaszított típust adja, a Fiathoz légzsák, indításgátló, elektromos ablakemelő és központi zár is jár. Ráadásul fenntartása sem kerül sokba, hiszen a gyári átlagtól nem sokkal eltérő 5,7 literes átlagfogyasztás remek eredmény annak fényében, hogy nagyobbrészt városban használtuk az autót.
A Fiat minije új színt hozott a kategóriába, kivételesen remek ár/érték aránya pedig nehéz napokat hozhat a konkurencia számára. Illetve már hozott, hiszen mi más adott volna okot arra, hogy például a Suzuki Alto indulóárát néhány héttel bevezetése után csökkentsék? Igaz, a Panda nem családi modell, így akármennyire jó autó, nem lesz népautó, vagy "második Swift" belőle. Ennek ellenére a kiskocsit vásárolni szándékozók számára figyelemreméltó, sőt, igazán megfontolandó ajánlat.
|