 
Suzuki SwiftA japán Suzuki Motor Corporation kapcsolata Magyarországgal a kilencvenes évek elején kezdődött, a 30 milliárd forintos beruházással épült gyár 1992 augustusában kezdte meg a próbagyártást. A szeptemberi nullszéria után októberben indult meg a sorozatgyártás. Az év végéig 800 darab Suzuki Swift készült el, 1993-ban 25 000 darab, tavaly már 51 ezer. Kezdetben csak ötven márkakereskedő működött, ma a százhúsz szalont számláló hálózat az egész országot ellátja Suzukival. Az itthon összeszerelt autók negyede kerül eladásra itthon, a fennmaradó 37 ezret exportálják, főleg Németországba, Hollandiába, Ausztriába és Nagy-Britanniába. 1996-ban az első félévben húsz százalékkal több autó készült. Ez a megelőző év októberében 4 milliárd forintos költséggel elkészített megújlt Swiftnek köszönhető. A Sedan 1993 májusától készül, ekkor volt a hivatalos gyáravató is. Mindkét modell igen sikeres, az eladási statisztikákban rendre a legnépszerűbb autótípusnak számítanak Magyarországon. Hiába, hogy a Magyar Suzuki Rt. részvényeinek 81 százaléka a Suzuki Motor Corporationé, mára a magyar részesedés aránya 55 százalékra nőtt: a Magyar Suzukié. 1999 vége felé jelent meg a módosított Swift, amely balenós hűtőrácsában, oldalsó kopásgátló csíkjaiban, új színeiben tér el az eddigitől.
 
A gyár klasszikus felépítésű: a présüzemből az acéllemezek a hegesztőüzembe jutnak, majd a festőrészlegbe, az alkatrészek a szerelőüzemben kerülnek a karosszériára. Alkatrészraktár nincs, az alkatrészek folyamatosan érkeznek a japán gyárból és a beszállítóktól. Az idei legnagyobb terv egy raktár kiépítése 2,5 milliárd forintért. A présüzemben két sajtológép (3600 és 2400 tonnásak) a karosszéria összesen harmincnyolc külső és fő teherhordó elemét alakítja a Németországból, Franciaországból és Ausztriából származó horganyzott, cink-nikkel bevonatú lemezekből. A nagyobbik percenként tizenhat, a kisebbik tizennégy lemezidomot sajtolhat. A sajtolóüzemmel szomszédos műhelyben hegeszti össze a Suzuki lemezeit három egymással párhuzamos hegesztósor. A hegesztőrobotokat, amelyek önműködően megfogják és rögzítik a lemezt, a főtest összeállításánál dolgoztatják. A középső karosszériasor elején a padlólemez indul útra, jobb oldalról az első váz és a hátsó padló, bal oldalról a két oldalfal kerül a fővonalra. A vázra ezekkel együtt ráhegesztik a tetőelemet, a hátsó falat és a további részegységeket. A szalag végén egy rövid szalagra emelik át, itt rákerülnek az ajtók és a csomagtérajtó, a motorházfedél és az első kerékdoblemezek. Minden munkafázis végén ellenőrzik a karosszériát. A festőüzemben bonyolult és aprólékos módon folyik a munka a külvilág teljes kizárásával. Először mechanikai és kémiai előtisztítás várja a karosszériát, előkészítik az autót a folyadékfürdős végső tisztításra. A kocsitest egy zártfalú előkezelőbe kerül, ahol forróvizes, majd lúgos zsírtalanítás következik. Három egymás utáni merítő és szóró öblítés után aktivizálják a fémfelületet, hogy biztosabb legyen a foszfátréteg kialakulása. A foszfátozás után krómsavban öblítik le, majd ioncserélt, kis vezetőképességű vízzel öblítik le. Az elektroforetikus fürdőben a legrejtettebb zugok is megfogják az alapozó festékréteget és ezzel korrozióvédőt is vegyen magára a rozsdásodásra nagyon hajlamos lemez. Az első festékréteget 170 fokon beégetik, az égetőkamra után három, nem fényezéshez tartozó réteget kap a karosszéria szigetelőanyagokból. Az autót először felemelik és az alját PVC bázisú alvázvédővel vonják be.
|
A második lépésben a hegesztőüzemben keletkezett kis üregeket töltik ki masszával, szórópisztollyal, ecsettel. Végül két oldalt a küszöböket rugalmas réteggel védik a kőfelverődéstől. Ezután jön az igazi fényezés több lépésben: csiszolás-fújás-beégetés-csiszolás-fújás sorrend szerint. A nagyobb felületeket géppel, a kisebbeket kézzel festik. A két kilométer hosszú fényezőüzemben egy teljes napot töltenek a karosszériák, de ebből csak 8-10 nap, amíg történik is velük valami. A szerelőüzemben meleg, viaszos fújással ápolják a kocsiszekrényt, később csak a motort és a futóművet viaszolják szórópisztollyal. A karosszériából úgy lesz autó, hogy egy csarnokban egy U alakú, 300 méter hosszú szalagon utazik a fémtest hol a padlószinten, hol felemelve. A szerelőszalagon harmincnégy szerelőállással találkozik a karosszéria. A felöltöztetés a kárpitok, szőnyegek, gumiszigetelések és elektromos kábelek elhelyezésével veszi kezdetét. A következő helyeken a műszerfal, a fékrendszer motortéri egységei, ablakemelők és egyéb alkatrészek kerülnek az autóra. Ezután magasba emelkedik a Swift, hogy felszereljék a futómű elemeit. Ezután a motor, a váltó és a féltengely kerül az autókra. A Suzukik megemelve fordulnak vissza, alattuk már a saját lábukon gördülnek a szabadba a kész autók. A függő kocsik ekkor leereszkednek, megkapják a katalizátort, a kerékjárati dobbéléseket, az üzemanyagtartályt, a sebességváltó mechanikus elemeit és a kanyarstabilizátort. Különféle szerelési műveletek után a benzinkúthoz érkezik a Swift, itt öt és fél liter ólommentest töltenek a tankba. Ekkor következik az első beindítás. Az U alakú szalag közepén az autót alaposan ellenőrzik. Minden menettulajdonsághoz és menetteljesítményhez kapcsolhatót ellenőriznek. Mindenki ellenőrzi a saját munkáját és a fázist. Ha nem tudja a megadott idő alatt a munkás befejezni a szerelést, a kiváltó, csoportvezető ember lát munkához, aki többnyire minden munkafázishoz ért. A munkások ilyenkor a szalag mozgásába is beavatkozhatnak. Egy sárga kapcsolóval jelzik, hogy segítséget várnak, a piros színűvel leállíthatják a szállítószalagot. A gyárban hétkor kezdődik a munka, tíz órakor negyedórás szünetet tartanak, délben negyvenperces az ebédszünet. Kettőkor ötperces szünet után nekirugaszkodnak a négyig tartó munkanap hátralevő részében 1500 munkás dolgozik, de a gyár és a hozzá kapcsolódó üzletágak összesen 7000 embernek adnak munkát. (Autópiac)